Az utóbbi 2-3 hónapban aktív szerepet kaptam én is az új jelentkezők interjúztatásában, így végre megtapasztaltam, hogy milyen az egész folyamat másik oldalán lenni és mik azok, amik fontosak egy elsősorban informatikai cégnek itt a jelentkezéskor.
Először is, az önéletrajzot alaposan valószínűleg csak 2-3 ember olvassa el, hacsak nincs benne valami nagyon különleges vagy vicces. Az első ember a HR-es, aki továbbküldi az adott csapat vezetőjének, hogy döntse el, hogy érdemes-e az első körös telefonos interjút felajánlani a jelentezőnek. Amennyiben úgy döntenek, hogy igen, akkor az önéletrajz továbbkerül a telefonos interjúztatóhoz, aki az adott csapat egyik tagja és felméri a terepet, hogy nagyjából mire lehet számítani. Ha az első telefonos interjún jól teljesít az ember, akkor jön a következő telefonos kör egy kicsit nehezebb kérdéssel és ha ez is jól megy, akkor meghívják a jelentkezőt a céghez egy napra további interjúkra. Aki eljut idáig, annak már nem nagyon nézik az önéletrajzát, inkább csak arra kíváncsiak, hogy hogyan teljesítene az adott pozícióban.
A legmeglepőbb dolog a telefonos interjúkban, hogy egy egyszerű dolgon mennyire könnyen el tudnak bukni az emberek. Például:
A Data Analyst pozícióba jelentkezőknek tudniuk kell programozni, úgyhogy nálunk a telefonos interjú során kapnak egy egyszerű programozási feladatot, amit a stypi-n keresztül kell megoldaniuk amíg beszélgetnek az interjúztatóval. Ilyen feladat például, hogy írni kell egy programot, ami megfordítja a következő három szót: "rock paper scissors" (kő, papír, olló) és azt adja végeredménynek, hogy "scissors paper rock". Amilyen egyszerűnek tűnik és amilyen egyszerű kéne, hogy legyen szinte mindenkinek, aki számítástechnikát tanult, meglehetősen sokan buknak el ezen, de így könnyen ki lehet szűrni, hogy kit nem érdemes behívni a céghez a későbbiekben.
Aki sikeresen veszi a két telefonos interjút, azt meghívjuk, hogy töltsön velünk egy napot, amikor kapnak egy bemutatót a programról és 3-5 technikai interjún vesznek részt. Ezeket mind az adott csapat tagjai tartják vagy olyanok, akikkel szorosan együtt kellene dolgoznia az illetőnek és különböző témákra épülnek fel. Ilyen témák lehetnek például algoritmusok, hibajavítás a programban, rendszertervezés, közös programozás, stb. Én eddig egy kivétellel mindig közös programozást tartottam és több okból kifolyólag kevés ember vette sikerrel a kérdésemet.
Röviden a következő a probléma, amire körülbelül 45-50 perce van a jelentkezőnek: adott egy táblázat a bankoktól kapott néhány tranzakcióval, ahol ezek közül hármat egyesíteni kell megadott szempontok alapján, hogy a rendszerünk a későbbiekben megfelelően tudja ezeket feldolgozni. A jelentkező feladata, hogy írjon egy programot a számítógépen - ilyenkor beviszem a laptopom és összekötjük egy TV-vel, hogy mi is lássuk, hogy mi történik-, ami megcsinálja ezt. Az adatokat az interjú előtt könnyen használható formába alakítom át és írtam néhány tesztet, amik ellenőrzik a végén, hogy jó-e a megoldás, így tényleg csak az algoritmus részére kell fókuszálnia az illetőnek.
Hol szoktak leginkább elbukni az emberek?
- Nem értik meg a feladatot. Mivel az adatok banki folyamatokat reprezentálnak és nem mindenkinek van pénzügyi háttere, ezért eltarthat egy darabig, amíg átbeszéljük, hogy mi is történik, de ezzel nincs semmi baj, ha valaki jó kérdéseket tesz fel közben és megérti a feladatot. A probléma ott kezdődik, ha valaki túlságosan leegyszerűsíti/megnehezíti a kérdést, elvész a részletekben, vagy miután végigbeszéltük vele, hogy mi történik, mást csinál. Végeredményben a kérdés annyiból áll, hogy meg kell találni három sort, utána pedig egyesíteni kell őket. Ha ez sikerül, akkor belemehetünk egy-két bonyolultabb verzióba is, de általában erre nem marad idő.
- Nem használják a kezükben lévő eszközöket. Az interjú során az embereknek teljes kontrolljuk van a számítógép fölött és rendelkezésükre áll egy böngésző, a nyers adatok, egy szövegszerkesztő a programozáshoz, és egy terminál (van ennél jobb magyar kifejezés a unix shell-re?), hogy menetközben tesztelhessék a dolgokat. Nagyon kevesen éltek eddig megfelelően ezekkel az eszközökkel és általában mindenki megragad a szövegszerkesztőnél és a táblázatnál, pedig a böngésző és a terminál is elég sokat tud segíteni. (És arról még nem is beszéltünk, hogy ötödik eszköznek ott van az interjúztató, akitől nyugodtan lehet kérdezni és lehet, hogy a legnagyobb segítséget tudja nyújtani...)
- Nem próbálják meg felfedezni az adatokat. Mivel Data Analyst pozícióra jelentkeznek az emberek, így valamennyire elvárjuk, hogy érdekeljék őket a nyers adatok és amennyiben a kezükbe adjuk őket, az első reakció ideális esetben az lenne, hogy elkezdik böngészni azokat. A terminál segítségével megnézhetnék például, hogy pontosan hogyan is dolgozza fel a nyers adatokat a programom és milyen formátumba alakítja át őket. Ez a program python-ban van, úgyhogy minden további nélkül lehet futtatni és kísérletezni vele, azonban sokan nem jönnek rá erre.
Emellett a három dolog mellett még számos egyéb dolgon is el lehet bukni, de ha ezek megvannak, akkor általában minden más is megy. Ez a példa elég konkrét a mi cégünkkel és kérdésünkkel kapcsolatban, de általánosságban elmondható, hogy a legtöbb problémát ez a három dolog okozza mindenhol. Ha valaki megfelelően tudja kezelni a kérdést (máshogy kell egy kezdőnek és egy alelnöknek megközelítenie ugyanazt), rendesen használja az eszközöket, amiket adnak neki, és elegendő érdeklődést mutat az adott területtel kapcsolatban, akkor nagy valószínűséggel akárhol meg fogja állni a helyét az interjú alatt. Persze ha valaki sikerrel veszi az összes akadályt, attól még nem feltétlenül kap állásajánlatot a cégtől, de már egy hatalmast lépést tett, hogy hamarosan új állása legyen és remélhetőleg segített benne ez a kis útmutató is. :)