A legfontosabb dolog, hogy soha ne add fel. Nem egyszerű ide eljutni, de nem lehetetlen. Ha lehetetlen lenne, senki se dolgozna a Szilícium-völgyben és a kutyát se érdekelené ez a hely.

Az egyetem utolsó évében soha nem értettem, hogy miért nem hívnak be interjúkra a cégek, mert egy nemzetközileg elismert egyetemre jártam, a jegyeim se voltak rosszak, és versenyszerűen eveztem is, amire mindenki azt mondta, hogy hatalmasat fog dobni az önéletrajzomon. A valóságban ebből viszont szinte semmit nem tapasztaltam - egy hely kivételével sehonnan sem érkezett pozitív visszajelzés. Nem értettem, mert minden pipát kipipáltam, amit a legtöbb európai önéletrajzokkal foglalkozó honlap adott.

Persze eleinte mindenki más hibás volt, de csak egy ember volt, aki igazából javíthatott ezen: saját magam.

Őszintén át kellett gondolni, hogy mit is rontottam el és hogyan javíthatnék ezen legközelebb. Nem azt, hogy hogyan lehettek volna kedvezőbbek a körülmények, hanem hogy én mit csinálhattam volna jobban. Hiába jutottam el Redmondba a Microsoft utolsó körös interjúira, igazából alapvető hiányosságok miatt buktam el, nem pedig azért, mert 39 fokos lázam volt, vagy mert kialvatlan voltam a 9 órás időeltolódás miatt.

A Microsoft állása kiváló lehetőség lett volna, de egyszerűen nem voltam még kész rá. Egyetemen általában azokat a tantárgyakat választottam, amik érdekesnek tűntek, de nem igazán gondolkodtam azon, hogy ezek a jövőben hogyan is válhatnának a hasznomra. A legtöbb tantárgy - 1-2 kivételével - tudományos oldalról közelítette meg a témákat és meglehetősen kevés gyakorlati tudást adott.

Miután erre rájöttem, elhatároztam, hogy az egyetem utáni nyaramat online kurzusok elvégzésével fogom tölteni és megpróbálom fejleszteni a gyakorlati tudásomat, amennyire csak lehetett. Ezért elvégeztem 3 vagy 4 ingyenes kurzust, amik helyretették az alapokat és új látásmódot adtak a programozás gyakorlati megközelítéséhez. Hogy még több gyakorlatom legyen, újraírtam szinte az összes egyetemi programomat is.

Persze ez egy jó kezdőlépés volt, de önmagában közel se elég - egy cég se fogja látni, hogy ki mit csinál otthon a hálószobájának rejtekében hajnali kettőkor. Ezért jópár programomat feltettem az internetre és belinkeltem őket az önéletrajzomon. Ha valaki nem hitte volna el, hogy igaz, amit az önéletrajzomon írtam, az nyugodtan megnézhette a github profilomat.

Az önéletrajzom ezzel még mindig csak egy kicsit változott, úgyhogy több, mint egy hetet szenteltem arra, hogy utánajárjak, hogy hogyan lehetne ezt még inkább vonzóvá tenni a cégek számára. Ebben nagy segítségemre volt a The Google resume című könyv, amit többször elolvastam és ami alapján újra és újra átírtam az önéletrajzomat, amíg úgy nem gondoltam, hogy minden kritériumnak megfelel, amit a könyvben írtak. A könyv szerzője dolgozott az Apple-nél, a Google-nél, a Microsoftnál, és kiváló tanácsokat ad, úgyhogy mindenkinek ajánlani tudom.

Ezután két lépés maradt: az egyik, hogy két hónapra Amerikába utaztam, hogy a cégeknek ne kelljen nemzetközi járatokkal foglalkozniuk, illetve hogy amerikai telefonszám és cím legyen az önéletrajzomon. A vízum körülményes dolog és általában nem szeretnek foglalkozni velük a cégek, ezért ez hatalmas előnyt jelent, ha valaki megteheti, de a nagy cégekhez általában ez nem szükséges.

A másik lépés, hogy kerestem minél több céget, ahol voltak üres pozíciók, amiket be tudnék tölteni, illetve egyetemek állásbörzéire jártam. Amíg nem volt egy biztos állásom, megállás nélkül jelentkeztem és fejlesztettem magam, hogy minél több esélyem legyen jól megállni a helyem, ha szeretnének egy telefonos interjút csinálni.

Az Addepar volt a leggyorsabb az interjú folyamat lebonyolításában és mivel jól éreztem magam az interjúim alatt, így boldogan választottam őket. Ha valaki egyből nem talál egy jó helyet, akkor se kell feladni, mivel még hónapokkal később is kerestek meg cégek, hogy szeretnének meghívni egy interjúra.

A legfontosabb, hogy nem szabad feladni és meg kell szabadulni a hiányosságainktól, hogy maximalizáljuk az esélyeinket. Persze lehet, hogy másnak könnyebben megy és csak fiatalon rossz döntés volt a "per aspera ad astra" kifejezést választani mottónak. :)

U.i.: Ha bárkinek további kérdései vannak, az nyugodtan forduljon hozzám.